A xenonosokat lelövik, ugye?

Első körben egy kis világítástechnikai áttekintés: volt annakidején az izzó, a hagyományos izzószállal. Hatásfoka alacsony (3-5%), ami azt jelenti, hogy a világításba fektetett energia 3-5%-a alakul fénnyé, a többit pedig bolygónk légkörének fűtésére fordítjuk. Talán még él a középkorú generációban a haloványan pislákoló 6 voltos Trabant képe, amint próbálja az éjszakát megtörni kerek lámpásaival.

Az élet nem áll meg, a fejlődés ezen a téren is elindult, megjelent a halogén izzó, amelyek drámai fényerő növekedést jelentett a maga 8-10%-os hatásfokával. Napjainkig is használatos, mivel viszonylag olcsó és egyszerűen cserélhető. Az elmúlt pár évben jelentek meg az emelt fényerejű izzók, átlagosan további 50%-os fényteljesítménnyel, ami jó alternatíva lehet, ha az ember nem kívánja az elektromos rendszerét abajgatni és egyszerűen akar nagyobb fényerőhöz jutni. Fontos megjegyeznem, hogy az ilyen izzók nem fogyasztanak többet, mint hagyományos társaik, csupán a hatásfokukat sikerült némileg növelni pl az izzó belsejében xenon gáz használatával. Több-kevesebb próba után az ember megtalálhatja számítását egy jó hatásfokú emelt fényerejű halogénnel, ha azonban a fényteljesítményt drasztikusan növelni kívánjuk, akkor félre kell vetnünk a hagyományos izzítás elvén működő technológiákat.

Közel 20 éve alkalmazzák a xenon izzót gépjárművek lámpatestjeiben és ezen időszak alatt több generációt élt meg az ívlámpás. A xenon rendszer ívfényének hatásfoka megközelíti a 30%-ot, ennek megfelelően egy 35W-os xenon lámpatest közel háromszor akkora fényerőt tud az útra vetíteni, mint halogén izzó társa. A másik jellemző adat a xenon fényforrás által kibocsátott fény színhőmérséklete. Ez általában 4300K és 12000K között van beállítva, ennek megfelelően sárgásfehértől a kékig több változat létezik. Minél magasabb a színhőmérséklet, annál kevesebb az emberi szem számára látható fényt bocsát ki az "izzó", ezért a skála felső végéről választott példányok inkább jól néznek ki, mint hasznosak. A legújabb próbálkozások a LED technológia kiaknázásban nyílvánulnak meg, helyzetjelző- illetve fék/index lámpa gyanánt már jól teljesítenek, de megfelelő fényerő híján még a fényszóróba nem kerülnek. Ennek ellenére várható, hogy a közeljövőben a LED lesz a befutó technológia, amely méreteivel teljes szabadságot ad a lámpadesignereknek.

És most nézzük, hogy mi történik, ha az ember utólagosan szeretne xenont alkalmazni a lámpatestekben! Alapvetően a xenon rendszerrel szerelt lámpatest gyárilag sok ponton különbözik halogénes társaitól. Már sokan tudják, hogy alapvető és kötelező tartozék a dinamikus magasságállítás és a fényszórómosó berendezés megléte. Előbbi az autó orrának fel -le mozgását hivatott ellensúlyozni, utóbbi pedig megakadályozza a fényszóróra rakódott kosz által okozott fénytörést. Elvileg. Mert tökéleteset nem fog tudni alkotni, így kérdéses, hogy valóban bármely bukkanón megfelelően vakításmentes lesz a lámpa, illetve mindenki tapasztalt már ipari mosónak is ellenálló bogártetemmel - nos ez a lámpán is megteszi hatását - magyarul a rendszerben a hiba jelen van.

Egy másik fontos különbség a lámpatestek között a foncsorozás. A xenonnal szerelt hagyományos tükrös elvű fényszóróban ugyanis a foncsor egy részét kihagyják, így probálják meg a bonyolult tükröződő felületek által megtört xenonfényt kordában tartani és a káros csillogásokat minimalizálni. Ebből tehát sejthető, hogy pl. egy Mazda 323 fényszórója elvileg nem alkalmas xenon beültetésre a fenti megoldások híján. Ennek ellenére mégis sokan teszik, hiszen a fényerő többlet meggyőző és talán a vakítás is kevésbé tényszerű, mint inkább egy kivilágítatlan biciklis időben való felfedezése. Egy szó mint száz, hazánkban eddig nem volt precedens olyan balesetre, amelyben az utólagos xenon által okozott vakítás lett volna az incidens oka.

Ha az embernek szerencséje van, akkor projektoros lámpatestet birtokol (lásd pl Mazda626 92 után, Mazda 323F 94-től, Xedos6, Xedos9). Ebben az esetben nincs gond a fényvetéssel, hiszen a vetített képet a projektor hozza létre, mindössze annyi a dolgunk, hogy a xenon fényforrás pontosan fókuszpontba kerüljön, innentől a projektor elvégzi a dolgát és tökéletes vetített képet ad.

A műszaki részről azt hiszem elmondtam a legfontosabbakat, lássuk az alkalmazás gyakorlati, illetve jogi részleteit. Gyakorlatilag ma bárki vásárolhat boltban számlával xenon átalakító szettet. Ez tartalmazza a szereléshez szükséges foglalat átalakítókat, a fényforrásokat és a trafókat. Kis ügyességgel egy átlagos autó 1-2 óra alatt átállítható halogénről xenonos üzemre. Mit szólnak ehhez a szakértők? Hivatalosan ugye a már emlegetett kiegészítő berendezések nélkül nem felel meg az autó a műszaki előírásoknak, így vizsgán nem engedik át. A témában jelent meg több cikk is, ezekből szemezgetnék.

A vezess.hu oldalán talált cikk az alábbiakat mondja: "Az utólagos xenon-lámpák hivatalosan nem vizsgáztathatóak le, de olyanról nem tudunk, hogy utcán büntetnének érte. Egy neve elhallgatását kérő vizsgasori dolgozó szerint sok máshoz hasonlóan ez is elintézhető, de olyat is hallottunk, hogy kenőpénz nélkül is átengedték a kínai xenont. "

A cikk linkje: http://www.vezess.hu/magazin/xenon_lampat_25_ezerert/11205/

Az egyik forgalmazó (xenonbolt.hu) azt írja a honlapján: "A vizsgán elfogadják az átalakított lámpát? "Tekintettel a magyarországi háttérre, ajánljuk, hogy a jármű műszaki vizsgára történő felkészítése során tegyék vissza az eredeti halogén izzót, a saját felelősségre berakott xenonlámpa helyére. Természetesen ehhez sem kiszerelni nem kell az elektronikákat, sem átalakítani nem kell semmit, csupán néhány percet vesz igénybe az izzók cseréje. "

Érdemes elolvasni origo.hu oldalon talált cikket (http://www.origo.hu/auto/20080703-utolagos-xenonlampa-kek-led-a-hatosagot-legfeljebb-az-utobbi.html?pIdx=1), amely részletesen elemzi az érdekes módon egyedi magyar szabályozást. Állítása szerint "sokat elárul Komáromi ezredes azon megállapítása, hogy a baleseti és intézkedési statisztikák alapján az utólagosan beszerelt, vagy jóváhagyási jellel el nem látott xenon-világítóberendezésekkel kapcsolatos probléma gyakorlatilag nem létezik. Tehát nem nézik a dolgot, a mosót, a szintállítót, semmit."

A fentiek alapján persze mindenki maga dönti el, hogy él-e a xenon előnyeivel vagy sem, a xenon szettek ára manapság már 18.000Ft-ról indul. Érdemes kicsit azért többet fektetni egy jobb minőségű szettbe véleményem szerint, ha az ember nem szeretne csalódni a technológiában és elkerülni a 12000K színhőmérsékletű a látható fényből jóval kevesebbet produkáló kivitelű szetteket. Aki kiváncsi a xenon univerzális alkalmazására Xedosban, Kukori cikkjében talál részletes leírást! http://www.mazdaclub.hu/magazin/gyengenlatas-xedos