Gyengénlátás: Xedos

Kezdjük talán az okokkal elsősorban, hogy ne csak tüneti kezelést nyújtsunk Mazdás társainknak, hanem a gyökerektől kezdhessük a kutakodást!

A Xedos gyártása 1993-ban vette kezdetét és a különleges (a mai napig megcsodált!) formaterv megkövetelte a vetítőlencsés fényszórók használatát, mely akkoriban még kevéssé volt elterjedt jelenség. (A projektoros tompított fényszóró szériában a prémium kategóriás BMW 7-es sorozatában mutatkozott be elsőként, 1986-ban.)

Halogén izzóval volt kombinálva, mivel a xenon fény szinte NASA technológiaként szerepelt az értelmező kéziszótárban akkortájt! A halogén izzó első hivatalos bemutatása 1962-ben történt meg, ez volt (és még ma is használatos) a H1, ez van a Xedosban is.

A vetítőlencsés fényszóró előnye, hogy igen kicsi, kompakt méretű és ezzel, valamint kerek formájával remekül integrálható vékony, illetve formailag meghatározhatatlan lámpatestekbe. A vékony lámpánál kivitelezhetetlen lenne egy hagyományos tompított fényszóró, mivel csak egy csíkot világítana. A designerek álma vált valóra ezzel, mondhatni.

Azonban a kis méretnek és szépségnek vannak hátulütői, mint például az, hogy a halogén izzó (mely normál üzem közben kb. 600 fokos kívülről) rendkívül közel helyezkedik el a foncsorozáshoz, így hamarabb (ezt persze években mérjük) sárgítja/mattítja/égeti le a felvitt tükröző réteget. Sajnos ezt még lehet fokozni: a kompakt méretből adódóan nem tud eléggé hűlni, mert kvázi zárt tér és negyed, ötöd akkora, mint egy hagyományos fényszórótest. Így a hőmérséklet jelentősen magasabb odabenn a kis gömbben. Ez duplán károsít immár.

Az akár 15 éves példányok hiába kiváló műszaki állapotúak, ha már csak egy mécses fényét képesek kibocsátani, este nem sokra megyünk vele. Ez ellen van pár lehetséges módszerünk, melyet megoszthatunk veletek:

1. Az újra foncsoroztatás

A felújítás során szétszerelik a lámpatestet, kiveszik a projektor részt, majd eltávolítják az ernyőről a megsárgult, megégett darabokat. Ezután megtisztítják a tökéletes tapadás érdekében, majd ismét rágőzölik a tükröző fémbevonatot. Tartóssága körülbelül a gyáriéval megegyező. Általában egy hét a javítás időtartama, ezalatt a gépkocsival viszont nem tudunk közlekedni.

2. Univerzális H.I.D. szettet (utólagos xenon) szerelhetünk a halogén égő helyére

A xenon „izzóknak” kisebb hőkibocsátása van, mivel más a működési elvük. A xenon ívfényt gerjeszt két kis pólus közt, a bevitt elektromos energiát 25-28%-ban fénnyé alakítja. A hagyományos halogén izzó kb. 90-92%-ban viszont hővé változtatja (így a hatásfoka 8-10% csupán, vagyis kevesebb, mint a fele a xenonnak) , mivel ott izzási folyamat zajlik végbe és gyakorlatilag melléktermék a fény! A xenon további előnyei közé tartoznak a következők:

- jól tűri a rázkódást, mivel nincs izzószál
- 50-150 fokkal kevesebb hőkibocsátás
- 5-8-szor hosszabb élettartam
- jóval magasabb fényerő (halogén: 7-900 lumen, xenon: 2800-3500 lumen)
- kisebb teljesítményfelvétel (35W) magasabb hatásfok
- közelebb áll a színhőmérséklete a napfényéhez (kb. 4500 Kelvin, déli napsütés)

Sajnos a jelenlegi szabályozások a közúti forgalomban hivatalosan nem engedik meg az ilyen utólagos ún. H.I.D.szettek (xenon) alkalmazását, ettől függetlenül rendkívül elterjedtek. Általánosságban megállapítható, hogy nem foglalkoznak vele a rendőrök, de ennek fontos feltétele a beszerelés utáni pontos beállítás, hogy a szembejövőt ne vakítsuk el! Ezt egyébként egy egyszerű izzócsere után is meg kéne tennünk, mert az illeszkedés nem ezred miliméterkben mérhető. Így nem is hívjuk fel magunkra kilométerekről a figyelmet és nem is ez a cél, hanem a tisztán látás.

A Xedos esetében viszont ha csak ezt a „xenonosítási” módszert alkalmazzuk, nem fog feltűnni, mivel eleve projektoros a lámpa és az így visszanyert fényerő csak egy igen jó gyári halogén világítási szintet képes elérni a valószínűleg kissé megviselt foncsorozás miatt. A műszaki vizsgán viszont 100%, hogy nem megy át a gépkocsi, tehát ha mellette döntünk, akkor kis szerelési szünetet vagyunk kénytelenek beiktatni előtte (kb. 10-20 perc, kétévente). A gyári rendszerek ugyanis tartalmazzák az automatikus magasságállítást és a fényszórómosó berendezést is, ezek az alapfeltételei a műszaki vizsgán való megfelelésnek is.

Az mondjuk megérne egy misét, hogy miért tilos, ha lát az ember végre (jól beállított fényszóró!), bezzeg a gyári gyertyafény, az teljesen oké közlekedésbiztonsági szempontból…

Az árakról pár szó: egy megfelelő minőségű szett 20.000 Ft környékéről indul, ami soknak tűnhet, ám egy jó minőségű halogén izzó pár is 4-5 ezer forintba kerül (pl.: Tungsram Megalight). Viszont a xenon „izzó” élettartama sokszorosa a halogénének, tehát árban még alatta is maradunk, hosszabb távon ( a halogént 5x-8x kell cserélni egy xenon "izzó" élettartama alatt). Ha mégis kiégnének pár év múlva, csupán az „izzót” kell megvenni, ami már kevesebb, mint egy szett árának a fele.

3. A kábelezés, csatlakozások felújítása

Pár száz forintos befektetés, nem éri meg ezen spórolni.
A magas hő és a páratartalom nem jó barátai a réznek (a vezetékek anyagának), mint tudjuk, ezért szépen az idő haladtával megjelennek az oxidok. Ez villamossági szempontból megközelítve feszültség veszteséget jelent, ami több tized, vagy rosszabb esetben 1-2 V is lehet. Ilyenkor kevesebb feszültség jut el az égőre, mert a többi a csatlakozási pontokon szépen hővé alakul, de ez nem világít sajnos, csak fűt a semmibe.

Ilyenkor azt tehetjük, hogy az izzóra csatlakozó vezetéken kicseréljük a csúszósarut, előtte a kábelt gondosan megtisztítva finom csiszolópapírral, vagy akár néhány centivel megkurtítva. A legjobb, ha nem csak rásajtoljuk, de össze is forrasztjuk a csupasz kábelvéget a csúszósaruval (természetesen utána). Ügyelni kell arra is, hogy ne legyen túl rövid, elérjen kényelmesen az izzóig! Ha ez már nem segít, mert zöldes-fekete a réz a kábelben, nos ilyenkor legalább ekkora átmérőjű, de inkább vastagabb kábellel kell helyettesítenünk, legalább a következő csatlakozóig, amit szintén szét kell húzni és szemrevételezni! Szükség esetén itt is segít a csiszolópapír és a WD-40. Ha tudjuk, hol helyezkedik el a világítás reléje, akkor azt is érdemes lehet cserélni, mivel az érintkezők anyaga ott is réz, néha nikkelezett, de az elektromos szikrák képesek oxidálni, vagy égési maradékokat produkálni. Ez a relé nem egy drága mulatság, néhány 100 Ft-ból megvásárolható. Ezeken kívül rendkívüli fontosságú az akkumulátorról lejövő fő kábeleket is szemrevételezni, szükség esetén megtisztítani, illetve az akksi sarukat, sok meglepetést (nem indul a kocsi) megelőzhetünk velük.

Ezek a módszerek egyesével is sokat lendíthetnek a gyertyafény-effektuson, de együttesen egy igen kiváló világítással ajándékozzák meg a Xedos tulajdonosokat. Ha valaki ódzkodik a xenontól, az sem jár rosszul: lesz egy gyári új fényt kibocsátó fényszórója, amennyiben alkalmazza a fentebb leírt praktikákat.

Soha ne felejtsük el beállítani a lámpákat a magunk és a szembejövők érdekében!

Éles látást és balesetmentes vezetést kívánok!

PS.: ha segítségre lenne szükséged, keress meg bátran e-mailben!