Sötétítésről világosan 1. rész

Talán célszerű a jogi háttérrel kezdeni, a paragrafusok ismeretében sokkal érthetőbb lesz több dolog is. Felesleges azonban elmerülni a száraz jogi részletekben, akinek ehhez van kedve, annak az 6/1990. KÖHÉM rendeletet, valamint az ENSZ-EGB 43. számú előírását (és 21. számú mellékletét) ajánlom. A gyakorlatban a fóliázással kapcsolatban az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:

- B oszloptól hátrafelé (hátsó szélvédő és az oldalsó üvegek): tetszőleges sötétségű fólia felhelyezhető, ami rendelkezik hatósági tanúsítvánnyal. Ezt korábban H jelzésnek hívták, 2008. óta AF engedélyt kapnak a megfelelő fóliák. Az itt leírtak feltétele a két oldalsó visszapillantó tükör, továbbá az, hogy a pótféklámpa előtt nem lehet sötétítés.

- Első oldalsó ablakok (vagyis a vezető-, és az anyósülés melletti ablakok): minimum 70% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófólia telepíthető. Fontos tudnivaló, hogy az ablaknak a fóliával együtt kell tudnia a min. 70%-os fényáteresztést. Azért beszélünk _látható_ fényáteresztésről, mert az UV-, és infratartomány (tehát a nem látható fény) szűrésére nincs megkötés.

- Első szélvédő: minimum 75% látható fényáteresztéssel és AF engedéllyel rendelkező autófóliák közül válogathatunk. Az előzőhöz hasonlóan, itt is a fóliával együtt kell tudnia a szélvédőnek a 75%-os fényáteresztést. Az első szélvédőre továbbá felhelyezhető egy tetszőleges sötétségű fényvédő csík, ami maximum a napellenző vonaláig érhet.

- A házi felhelyezés és a sufnituning ki van zárva, ugyanis a szabályoknak megfelelő fóliáról műbizonylatot állít ki a fóliázó cég, ezt mindig az autó papírjaival együtt kell tartani, a hatóságok (rendőrség, országúti NKH ellenőrzés, műszaki vizsga) előtt ezzel igazolható a fóliázás megfelelősége. Fontos tudni, hogy a műbizonylat csak a szabályoknak megfelelően fóliázott ablakokról szól.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban: ha van két oldalsó visszapillantó tükör (márpedig a 2T Trabantokat leszámítva ez az autók többségénél nem probléma), akkor gyakorlatilag a B oszloptól hátrafelé tetszőleges hitelesített fólia felrakatható az autóra. Nem csoda, hiszen a belátás elleni védelem pl. fuvarozásra használt autóknál fontos szempont lehet. Egyedül a pótféklámpa előtt kell meghagyni a "kilátást".

Szabályos sötétítés B oszloptól hátrafeléA bonyodalmak az első oldalsó ablakoknál, illetve az első szélvédőnél kezdődnek, mivel itt konkrétan meg van határozva az elvárt fényáteresztési képesség, amit nem a fóliának, hanem a fóliázott üvegnek kell teljesíteni! Ez azért jelent problémát, mert az üveg és a fólia szűrő képessége "összeszorzódik". Tehát ha a szélvédő és a fólia is 75%-os fényáteresztést garantál, akkor az így fóliázott üvegen a teljes fény 75%-ának a 75%-a fog áthaladni, ami a teljes fénynek csupán 56%-a (fény x 0.75 x 0.75 = fény x 0.56). Ez pedig már nem felel meg a törvényi elvárásnak, hiába teljesíti túl azt külön-külön a fólia és az üveg is. Tipikusan szabálytalan fóliázás - az egyik fóliázóműhely saját kocsija...Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első ablakok fóliázását a törvény nagyon megnehezíti. Miért? Számoljunk: a legkisebb fényszűrő hatású "víztiszta" fóliák is csak 75-90%-át engedik át a látható fénynek, ami azt jelenti, hogy pl. az első szélvédőnek kb. 85-90%-os áteresztést kell produkálnia, és az első oldalsó üvegeknek is 80% fölöttit. A színezett üvegek jelentős része ennél gyengébb fényáteresztő képességgel bír, tehát nem fóliázható. Ebből pedig az következik, hogy a B oszloptól előrefelé egyszerűen nem lehet legálisan rendesen sötétíteni, hiszen már egy enyhe sötétítéssel bíró fólia is csak 50-70%-át engedi át a látható fénynek. Elöl tehát törvényesen csak az UV-, és infraszűrést végző, amúgy átlátszó fóliák jöhetnek szóba, színezett üvegek esetében ezek sem mindig.

A műbizonylatot is kérhetikA bonyodalmak a műbizonylatnál folytatódnak. Ugyanis sok helyen a megrendelő kérésének eleget téve az első szélvédőket is sötétítik, és műbizonylatot is adnak. Az igazolás azonban csak a B oszloptól hátrafelé felhelyezett fóliákra vonatkozik, a 70%-os illetve 75%-os kritériumot alulteljesítő fóliákra nem! Rengeteg autó közlekedik láthatóan "túlsötétített" első oldalsó szélvédőkkel, pedig akinél beleköt a rendőr, az sokat fog érte fizetni, elméletileg akár soron kívüli műszaki vizsgára is kötelezhető az ilyen jármű, hiszen a "túlfóliázás" ugyanolyan vétség, mint pl. a szabálytalan világítóberendezések használata. Műszaki vizsgán is elvileg buktatás járna érte, persze tudjuk jól, hogy jelenleg Magyarországon bármilyen állapotú és felszereltségű autót le lehet műszakiztatni... A gyakorlat szempontjából elmondható, hogy az első ablakok visszafogott sötétítéséért nem nagyon szólnak a rendőrök, de ha kötekedni akarnak, akkor biztosan bele fognak kötni. Időnként vannak fóliaellenes hullámok, hasonlók az EÜ dobozos történetekhez (emlékezetes pl. a 2009. tavaszán nagy port kavart miskolci "fóliavadászat"). Mivel a törvény nemzetközi alapelvekre épül, így a helyzet külföldön is ugyanez, elméletileg szólhatnak/büntethetnek érte, a gyakorlatban ritkán jelent problémát, de ha igen, akkor az keményen fizetős buli lesz. A hatóságok hozzáállása nyilván függ a sötétítés mértékétől is (elegáns, diszkrét megoldások előnyben).

A műbizonylatra nincs egységes formanyomtatvány, némelyik cég a forgalmi mellé könnyen becsúsztatható műanyag kártyát ad, mások hagyományos "lepedővel" igazolják a fólia törvényességét.